Huszonöt év… ami igazából harminc.

1987-ben került Gergely István, Tiszti a csíksomlyói plébániára, amelynek szomszédságában 380 árva és elhagyott gyermek élt, segítségre várva. Abban az időben csak titokban lehetett kapcsolatot teremteni a gyerekekkel, hiszen kommunizmus volt. Azonban volt egy rejtözködő szoba, a Somlyó hegyén, a kápolna, az elvonulni lehetőséget adó ifjúsági programok megvalósítására, melyekre egyre többen kilógtak az intézetből. 1988-ban már titokban kereszteltek, elsőáldoztattak, ajándékcsomagokat készítettek a gyerekek számára. Aztán jöttek az 1989-es változások és ennek köszönhetően szabad lett a bejárás az otthonba. A nagy kihívást azok a fiatalok jelentették, akiknek az otthonból kikerülve, nem volt hova meghúzodniuk, így meghozta a Tiszti azt a merész döntést, hogy megoszotja velük az életterét.
A csíksomlyói plébániára bekérezkedő fiatalok száma egyre nőtt, lassan kinőtték az épületet, és Tiszti, munkatársaival együtt felismerte: hivatalos keretet kell teremteni a „csibészetnek” ahhoz, hogy bővíteni lehessen a segítségnyújtás lehetőségeit, ezért hozták létre a Csibész Alapítványt. Ennek idén, 2017-ben éppen 25 éve.
A kerek évforduló megünneplésére október első hétvégéjén gyűltek össze Csíksomlyón mindazok, akik valamilyen minőségükben a csibész-családhoz tartoznak: munkatársak, volt- és jelenlegi gondozottak, hazai és külföldi támogatók és szimpatizánsok, mindazok akik magukénak érzik a „csibész-lelkületet”.
A kétnapos ünnepség első napján a Jakab Antal Ház nagytermét töltötték meg zsúfolásig az egybegyűltek, ahol Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke, majd Kolumbán Imre, az alapítvány ügyvezető igazgatója és Kammerer Ágnes, a budapesti Csibészek Fiatalokat Támogató Alapítvány elnöknője köszöntötte az egybegyűlteket.
Köszöntő levelet küldött az ünneplőknek Lévay Anikó, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének felesége, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is, és résztvettek Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselői.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki az elmúlt két és fél évtizedes tevékenységének elismerése jeléül a Csibész Alapítványt, valamint Elismerő Okleveleket nyújtott át azon támogatóknak, akik nagy befektetésekkel segítették a város rászorulóit.
Az ünnepséget szép számmal megtisztelték az alapítvány hazai és külföldi támogatói, a színpadon sorra követték egymást a felszólalásaikkal azok a svédországi, németországi, svájci, magyarországi nagylelkű emberek, akik az elmúlt évtizedekben igennel válaszoltak a csibészek szükségleteire, akiknek adománya, szervező munkája, önzetlensége és nagylelkűsége lehetővé tette a Csibész-házak megvásárlását, a Csibész-műhelyek létrehozását és felszerelését, az alapítvány gondozottjainak ellátását, orvosi kezelését, taníttatását. Megemlítették az amerikai testvéralapítványt is, amely jelenleg is adományokkal segíti a csibészet munkáját.
Hogy a beszédek sora unalmassá ne váljon, az egykori csibészek hajdani, ez alkalomra újra összeállt Apostol Fiai együttese többek között saját szerzeményű dalokkal tették színesebbé az ünnepet.
Az esemény külön színfoltját képezte a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének felajánlása: a Magyarok kenyere program keretében két tonna kenyérlisztet adományoztak az alapítványnak.
Az ünnepség második napja a csíksomlyói plébániatemplomban megtartott, hálaadó szentmisével kezdődött, majd a rendezvényen is jelen lévő Fodor Pál által képviselt Fodor család nagylelkű adományozása nyomán a Csibész Alapítványnak otthont adó Fodor-ház udvarán közös ebédre gyűltek össze a vendégek, munkatársak, gondozottak, illetve a meghívásnak eleget tévő csíksomlyói, csobotfalvi és csomortáni hívek.
Aki kíváncsi volt, hogy milyen is ma az egykori otthona, a hajdani somlyói árvaházban tehetett nosztalgiakörutat, ezt követően köszöntötte a jelenlévőket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, felolvasták az alapítvány egyik legrégebbi támogatójának, Hans-Peter Zürcher svájci lelkésznek a köszöntőlevelét, majd a mai csibészeké lett a főszerep: az alapítvány házaiban élő gyerekek rövid produkcióikat mutatták be, végezetül pedig az Árvácska együttes mesejátéka zárta az ünnepet.

Köszönjük támogatóinknak és vendégeinknek, hogy velünk ünnepeltek!