Bankszámla

Asociația Tinerilor Csibész
Számlaszám LEJ:
RO65RNCB0152042357960001
Számlaszám HUF:
RO64RNCB0152042357960019
Számlaszám EURO:
RO38RNCB0152042357960002
Számlaszám USD:
RO86RNCB0152042357960011

Swift cod: RNCB ROBU
Banca Comerciala Romana
Sucursala Harghita



2%

Kérjük, támogassa adója 2 %-val alapítványunkat.
Itt letölthető a 2 példányban kitöltendő, adatainkat tartalmazó 230-as nyomtatvány
és a kitöltési tájékoztató.
Köszönjük!

Tőkés László beszéde, A hit hőse: Márton Áron-ról

november 11, 2016
2

A hit hőse: Márton Áron

Az Úr születésének 2016. esztendejét a magyar kormány Márton Áron Emlékévnek nyilvánította, melyhez a romániai katolikus egyház is természetszerűleg csatlakozott. Az emlékév keretében rendezvények sorozatára került sor szerte a Kárpát-medencében. Ezek sorába illeszkedik mai brüsszeli megemlékezésünk, mely a nagy erdélyi egyházfő életének és szolgálatának egyetemes – európai – jelentőségét hivatott felmutatni.

Szülőfalujában, Csíkszentdomokoson múzeum őrzi emlékét. A csíki régió központjában, Csíkszeredában impozáns szoborcsoport felállításával tisztelgett előtte Székelyföld katolikus népe, mely valóságos szentként tekint reá. De nem csupán egyházának hívei, hanem Erdély egész magyarsága és a protestáns testvéregyházak – reformátusok, evangélikusok és unitáriusok – hívő népe is kimagasló szellemi vezetőjének tartja.

Szent II. János Pál pápa annak idején „integerrimus Domini famulus”-nak, vagyis „az Úr legigazabb szolgájának” nevezte Márton Áront. Már a ’90-es évek elején, közvetlenül a Ceauşescu-diktatúra bukása után beindult boldoggá avatásának folyamata, melynek posztulátora, Kovács Gergely pápai káplán rövidesen előterjeszti a Szentszéknél erre vonatkozó jelentését.

Ki is ez a jeles férfiú, akit hazájában, népe körében és a katolikus világban ilyen nagy szeretet és megbecsülés övez, akit méltatói „Erdély lelki vezetőjeként, az erőszakmentesség és a lelkiismereti szabadság apostolaként” emlegetnek? Az 1956-os magyar forradalom mostani 60. évfordulóján hasonlóképpen szokás megemlékezni Mindszenty József esztergomi érsekről, hercegprímásról, valamint Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspökökről, akik az istentelen és embertelen kommunista diktatúra üldöztetését vállalva fordultak szembe azzal, és állottak a szabadságharc oldalára. Az egykori Karol Wojtyła krakkói érsek kortársaiként azokról a kimagasló kelet- és közép-európai vezető egyházi személyiségekről van szó, akik hitük erejével és Krisztus Urunk példáját követve, ha kellett, életük kockáztatása vagy odaáldozása árán, rendíthetetlen bátorsággal szálltak szembe az ateista-kommunista „Gonosz Birodalmával” (Ronald Reagan). Néhai Márton Áron gyulafehérvári püspök ezen lelki nagyságok közé tartozott, akiket Pál apostol szavával „hitünk hőseinek” nevezhetünk, „akikre nem volt méltó ez a világ” (Zsid 11,38).

Erdély püspöke mind a nemzeti szocializmus, mind a bolsevizmus, mind a liberalizmus eszméit elutasította, s ezekkel szemben ama evangéliumi „keskeny utat” (Mt 7, 14) követte. A II. világháború idején védelmére kelt az üldözött zsidóknak – amiért utóbb a Népek Igaza címmel tüntették ki. A kommunista hatalomátvétel után viszont a kollektív deportálás sorsára jutott erdélyi svábokat és az erőszakkal megszüntetett román görögkatolikus egyház sorsüldözött híveit vette védelmébe. A sors keserű iróniája folytán ekképpen vált egyaránt ellenségévé a náciknak és a kommunistáknak.

Kettős kisebbségben élő népét oltalmazva mind hitéért, mind magyarságáért börtön és életre szóló üldöztetés lett az osztályrésze. A kommunista internacionalizmussal éles ellentétben a román nacionálkommunizmus brutális módon elnyomta a közel kétmilliós magyarságot. A kommunista ateizmus viszont – a pánortodoxia jegyében – valamennyi kisebbségi egyház elsorvasztására törekedett. Erdélyi magyar történelmi egyházaink és hithű vezetőik emiatt válhattak a román kommunista rezsim elsőszámú célpontjává.

Márton Áron lánglelkű püspök a bolsevik típusú román vallásüldözést túlélő mártírként vívta mindennapi küzdelmét az igazságért és a vallásszabadságért, egyházáért és magyarságáért, és lett valamennyi üldözött védelmezője. Nem volt hajlandó az elnyomó rezsimet magasztalni. A kommunistabarát békepapi mozgalommal szembeszállva, a Vatikánnal kötött konkordátum egyoldalú felmondása (1948) után inkább vállalta a pszeudo-illegalitás állapotának a fenntartását, mintsem hogy annak autonómiáját feladva, egyházát alárendelje az ateista államnak.

A visszaemlékezések ritkán vagy hiányosan szólnak Áron püspöknek a román titkosszolgálattal, a hírhedt Securitatéval szembeni helytállásáról. Reményeink szerint rövidesen nyilvánosság elé kerül közel 80 ezer oldalra rúgó titkosszolgálati dossziéja. Istennek különleges kegyelme, hogy a fogságban vértanúhalált halt római és görögkatolikus sorstársaival – köztük boldog Scheffler János szatmárnémeti és boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspökökkel – ellentétben ő maga túlélte a rabságot, és korlátozott módon ugyan, de hivatása gyakorlását tovább folytathatta. 1951-től 1955-ig tartó fogságából szabadulva, a dokumentumok tanúsága szerint, szinte egész főpapi környezetét ügynöknek szervezte be a politikai rendőrség olyannyira, hogy még a gyóntatópapjának is jelentenie kellett róla. „Anton”, „Breban”, „Apulum” és „Moldovan” fedőnevű besúgóival és társaik népes csapatával, valamint megbízóikkal szemben Áron püspök töretlenül állta a sarat, és a hit „ama nemes harcát” megharcolva (2Tim 4,7) nem életfogytiglanra szóló börtönbüntetése foglalkoztatta, hanem Istenére, rábízott népére és az „örökkévaló dolgokra” tekintett.

Hitvalló élete és példája legyen örök tanulság számunkra. A Gonosszal szemben soha ne hátráljunk meg. Mert: „mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (Zsid 10,39).

Brüsszel, 2016. november 9.

Tőkés László

Kulcsszavak